Korondi kerámia

Sajnálatos módon nem áll rendelkezésünkre feladni a csomagokat küldeni ,illetve kiszállítani.

 Csomagfeladási- futárszolgálatunk  jelenleg nem elérhető. Megértésüket előre is köszönjük !!

Ha van rá módja és lehetősége akkor személyes átvételt ajánlok a boltunkban az alábbi címen: 2481 Velence, Tópart utca 47. (36.üzlet)




A Korondi kerámia és a Korondi fazekasság kialakulása.

A korondi kerámiakészítés, kialakulásának kezdetén, a nincstelenek számára kenyérkereső, a kevés földűeknek kiegészítő foglalkozást jelentett. Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, káposzta sarvaló kondért.


Az elso írásos adat a fazekasságról 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat. Az udvarhelyi mesterembereket rendelet védet, így Korond szorult helyzetbe került. I. Rákóczi György 1643-ban, majd Apafi Mihály 1682-ben rendelettel oltalmazza a székelyudvarhelyi fazekasság termékeit, a korondi s Korond környéki falvak fazekasainak ún. "kontártermékei" ellen. Az eladási tilalmat azonban a korondiak folyamatosan megszegték. A vörös máztalan edények mellett a "cserepesek" kályhacsempéket is állítottak elo. Korondon a legrégebbi, évszámmal ellátott csempe 1667-bol származik. A máztalan, olcsó cserépedényekkel a korondiak Csík kivételével, az egész Székelyföldet és a szász megyéket is ellátták.





Az 1900-as évek elején Székelyudvarhely vármegye eroteljes iparfejlesztési akciót indítványozott. Textil, ko, és agyagipari létesítményeket kértek a Sóvidék számára. Az Iparfejleszto Bizottság a kereskedelmi minisztériumhoz címzett Memorandumában beszámolt a korondi lehetoségekrol: "Bizottságunk hiszi, hogy néhány év alatt, elsosorban Korondon olyan iparfejlesztési akciót kezdeményez, mely által százak és ezrek fognak európai verseny - agyagiparos mukészítményeket eloállítani."(Udvarhelyi Híradó, 1907)  A XIX század utolsó évtizedében páratlan fejlodésnek indult a korondi fürdo is, amelynek akkori tulajdonosa Gáspár Gyula egy kis mázasedénygyártó muhelyt létesített. Ebbe az üzembe hozta mesternek Korispatakról Katona Jánost és egy német festot. Az üzembe több korondi is dolgozott, így egyre többen kezdték elsajátítani az új gyártási folyamatot. 1909-ben a Kereskedelmi és Iparkamara jelenthette, hogy Korondon elterjedt a mázasedény készítése. A mázas kerámia térhódítása a korondi fazekasság addig nem tapasztalt fellendülését jelentette. 1913-ban már ennek alapján városi rangot kértek a nagyközségnek.  Azt, hogy a modernebb gyártmányok ma már magasabb szinten állnak, köszönheto Filep Dezsonek, akitol a fazekasok eltanulták a muvészi kivitelt, és igen szép eredményeket értek el. Ok azok és akik ma a legelokelobb szalonokba beillo vázákat gyártják. Ezek a vázák nemcsak a "közönséges korondi fazék" végnapjait jelentették, hanem a régi értelembe vett fazekasság megszünését is. Korondon a fejlodés tovább folytatódott. A két világháború közti periódus újabb lendületet adott a fazekasságnak.


Az 1989-es fordulat változást hozott a korondi üzem életében is. A gyárat a Vestra néven részvénytársasággá alakították, a munkáslétszámot, és a termelést lecsökkentették. Az inflációnak, és a vezetoi érdektelenségnek köszönhetoen a megtermelt javaknak nehezen került felvevo piac, és a kilencvenes évek közepére le is állt a termelés.  Szerencsére a kerámiaüzem leállása nem jelentette a korondi fazekasság halálát. Bár örökös párharc folyt az üzemi termelés, és a magántermelés között, mégis ösztönzo hatása volt. Ami már két évtizede ösztönzo mércét állító rendezvény a korondi fazekasok számára az az Árcsói kerámiavásár. Az évrol évre megrendezett kerámiavásár által Korond népi mestersége, a fazekasság, a közszemlélet tárgyává vált. A résztvevo fazekasok hozzáállásának köszönhetoen a rendezvény évrol évre jobban betöltötte tömegnevelo szerepét.  A kerámiatermékek híre messze túlnott az évek folyamán Európa határán. A magántermelok-most már csak róluk beszélhetünk- az öt kontinens majdnem minden országába eljuttatják (különösen 1989 után) termékeiket, de az 1962-1989 között virágzó üzemi termelés is sok országot meghódított.

forrás:
korond.ro
udvarhelyszek.eloerdely.ro